Kenneth E. Hagin : A BIBLIAI HIT 5.Tanulmány - Mi a hit?

Néhány évvel ezelőtt egy barátom elmesélt egy történetet a pünkösdi ébredés idejéből egy női evangélistáról, aki négy, tolókocsiban ülő beteg felé szolgált.

Mindegyiküknek nagyon csendesen csak ennyit mondott:
• Kelj fel, és járj a Jézus nevében! 

- és mind a négyen fölkeltek és jártak, egy kivételével, aki így szólt: • Én nem tudok járni.
Az evangélista hölgy válaszolt: - A többiek sem tudtak, mégis megtették. - Tudom, hogy ők megtették, de én nem tehetem - felelt a tolókocsiban ülő személy - én évekig nem jártam, nekem nem megy.
De az evangélistának tovább kellett mennie és ő ott maradt bénán. Láthatjuk, hogy amikor a többiek megcselekedték azt, amit nekik mondott, az eredmény nem maradt el.

Amikor megcselekszed Isten Igéjét vagy amit a Szent Szellem szól a szívedben, azonnal megvan az eredmény a te életedben is. Ez a hit. Egyik gyülekezetünkben, ahol pásztor voltam, volt egy hasonlóan beteg hölgy. Köszvény kínozta, és az orvos már évekkel azelőtt közölte vele, hogy a teste meg fog merevedni, míg végül nem tud majd mozogni. A tolókocsijában fog ülni ugyanabba a testhelyzetbe merevedve. Lábra állhat, de a törzse akkor is görnyedt marad.

Ő és férje soha nem mulasztottak el egyetlen Istentiszteletet sem, lehetett az hétköznap, vasárnap vagy evangelizációs alkalom; mindig ott voltak. Imádkozhattam bármiért ezzel az asszonnyal, mindig meggyógyult, de sohasem kérte, hogy imádkozzam a köszvényéért, és ez nagyon zavart, hiszen számos olyan tagja volt a gyülekezetnek, aki nagyon súlyos betegségből gyógyult meg.
Most néhányan azt mondják: „Persze, hiszen ez nem volt Isten akarata.” De én tudtam, hogy Isten akarata, mert Ő akarja, hogy embereket gyógyítsunk.

Ez nem azt jelenti, hogy a keresztények nem mennek a mennybe úgy, hogy nem gyógyultak meg. Elmennek, de meg voltak fosztva egy áldástól, amíg a földön tartózkodtak.
Egyik délután a gyülekezet tagjai közül néhányan összegyűltünk, és elmentünk ehhez a hölgyhöz, hogy együtt imádkozzunk.
Amint imádkoztunk, megláttam, hogy Isten mit kíván tőlem. Szóltam tehát a többieknek: - Menjetek el a közeléből!
Figyeljetek, és ne érjetek hozzá, hagyjátok most őt!
Azután rámutattam az ujjammal: - Testvérnő, most kelj fel és járj a Jézus Krisztus Nevében!
- Feleségemmel és az ott tartózkodó imacsoporttal együtt tanúsíthatom, hogy egy láthatatlan erő felemelte, és a levegőben ült bizonyos távolságra a széktől. Tudta mozgatni a karjait, de amint lenyúlt a tolószék karfájáért, egyszerűen visszaesett.

Abban a pillanatban, amikor ez történt, gondolkodás nélkül szóltam, és tudom, hogy Isten Szelleme szólt általam: - Testvémő, neked semmi hited nincs, ugye?
Ugye nem hiszel abban, hogy valaha is meggyógyulsz a köszvényből? Azonnal fölkiáltott: - Nem, Hagin testvér, nem!

Én már így fogok meghalni, ezzel tesznek a sír ba! És így is lett.
Nem kapsz Istentől semmit a hiteden felül.
Tudod mi történt volna, ha ez a nő együttműködik Istennel és azzal az erővel, amely megnyugodott rajta?

Járni kezdett volna; abban a pillanatban meggyógyult volna!
Rengetegen gondolják azt, hogy Isten ereje, a gyógyító erő, a Szent Szellem ereje csak úgy rájuk száll és tesz velük valamit, akár akarják, akár nem; akár együttműködnek, akár nem.
Nem, ez nem a Szent Szellem, ilyen csak egy gonosz szellem lehet. A gonosz szellemek használnak erőszakot és kényszert.

Ám a Szent Szellem sürget, ösztönöz vagy ad egy finom lökést, de tőled függ, hogy reagálsz, engedelmeskedsz-e.

Vezettem egy összejövetelt Texasban, ahová eljött egy hölgy, hogy vegyen Szent Szellemet. Rátettem a kezem, imádkoztam; a Szent Szellem rászállt, de ő nem ragált. Pontosan tudtam, hogy mi a baj, de néha azt nem lehet megmondani, mert ezzel még nem tudunk segíteni.
Ismét ráttem a kezem, és ugyanez történt: a testvérnő még mindig nem reagált. Tudtam, hogy bizonyos időre lesz szükség, hogy felismerje saját problémáját, s mivel már késő volt, átadtam az Istentiszteletet a Pásztornak.

Kijöttem a gyülekezeti teremből, és átvágtam a parkolón, hogy a szállásomra menjek, amikor észrevettem, hogy ez a bizonyos hölgy az autójában ül. Rettenetesen csalódottnak látszott, ezért arra kértem az Urat, adja meg, hogy segíthessek neki.
A Szent Szellem azonnal megmutatta, hogyan nyújthatnék neki gyors segítséget.
Odaléptem hozzá, és kinyitottam a Bibliámat az Apostolok cselekedetei 2,4-nél. 

Átadtam neki és megkértem, hogy olvassa fel hangosan az Igét: „És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdenek szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk.”

Megkérdeztem tőle: - Kiről mondja az Ige, hogy nyelveken szólt? Azt válaszolta, hogy a Szent Szellemről. így tehát megkértem, hogy újra olvassa el. Végül negyedszerre ráébredt, hogy valami nem stimmel. Lassan olvasta: „És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdenek szólni más nyelveken...”
Meglepődve szólalt meg: - Nini, „ők” voltak azok! Kivette a Bibliámat a borítójából és megvizsgálta.
Azt hitte, talán nekem más Bibliám van, mint neki, de épp olyan volt, mint az övé. - Tudja - mondta -, mindig azt gondoltam, hogy a Szent Szellem az, aki beszél.

Elmondtam neki, hogy én is tudtam, hogy ezt gondolja.
• Most nézzünk meg néhány más Igét is, ne ragadjunk ki csak egyet - folytattam. - Olvassuk el az Apostolok cselekedetei 10,44-46-ot: „Mialatt Péter szólta ezeket az igéket, leszállt a Szent Szellem mindazokra, akik hallgatták e beszédet. És elálmélkodának a zsidóságból való hívek, mindazok, akik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szent Szellem ajándéka. Mert hallják, hogy ők nyelveken szólnak és magasztalják az Istent.”

• Ó - mondta a hölgy -, már értem.
• Rendben van - feleltem -, ez két bizonyság; legyen három, lapozzunk az Apostolok cselekedetei 19,6-hoz. „És amikor Pál rájuk tette a kezét, szállt a Szent Szellem rájuk és szóltak nyelveken és prófétáltak.”
• Tudod, Hagin testvér - mondta -, ha bíróság elé idéztek volna, hogy tanúskodjam, és az ügyvéd megkérdezett volna, hogy ki is volt a nyelveken szóló, azt feleltem volna, hogy a Szent Szellem, és meg lettem volna győződve arról, hogy igazat beszélek.
Folytattam: • Hadd kérdezzek most valamit.
Amikor a kezemet rád tettem, érezted-e, hogy a Szent Szellem, Isten ereje rád száll?
• Teljes mértékben - válaszolt.
• Amikor ez történt, nem akart a nyelved valamit mondani, ami nem angolul volt?
• Hát - mondta -, minden erőmre szükségem volt, hogy visszatartsam.
- Egyáltalán nem szabad visszatartanod - feleltem -, sőt szükséges, hogy együttműködj vele.
Értitek már, hogy miről beszélek? Amikor a Szent Szellem késztetést ad, neked hittel cselekvésbe kell kezdened.
Egy evangélista barátom mesélte, hogy egy alkalommal, amikor kora este a gyülekezetben volt és imádkozott, valaki hozzá lépett, kezet fogott vele és azt mondta: • Tudod, mi a helyzet velem?
Az az ember olyan vigyorogva beszélt, mintha nagyon büszke lenne valamire: • Már tizenkilenc éve keresem a Szent Szellemet!
Az evangélista így szólt: - Nehogy azt hidd! Jézus azt mondta, aki keres, az talál. Ha kerested volna, akkor meg is találtad volna. Semmi mást nem tettél, csak keringtél az oltár körül.
Úgy tűnik, sokan csinálják, hogy csak az oltár körül keringenek. Ideje már ezt a keringést befejezni és elkezdeni a cselekvést Isten Igéje alapján, mert a hit -az cselekedet.

Annak a hölgynek azt mondtam: „Nem szabad visszatartania!”
Az emberek azt hiszik, hogy harcolniuk kell a késztetéssel ameddig csak lehet, és így a végén a Szent Szellem majd átveszi fölöttük a hatalmat. Az egyetlen haszna ennek az, hogyha elfáradnak, végül elengedik magukat és elkezdenek nyelveken szólni.
De ha meg tudod tanítani őket arra, hogy átugorják ezeket az akadályokat és cselekedjenek Isten Igéje szerint, AZONNAL elnyerik.

Találkoztam egy férfival, akinek az alteste megégett, és ezért járóképtelenné vált; a lábait csak húzta a padlón.
Gyógyító szolgálatunk volt, és az Úr az Ő Szelleme által szólt, hogy hívjak mindenkit előre, akinek valami baja van a testével csípőtől lefelé. Körülbelül tizenketten jöttek ki, és ez a férfi volt az első a sorban.

Odaléptem hozzá, és megkérdeztem: • Tudsz te futni? Meglehetősen meglepődött: • Ó, Istenem! Nem! Én még járni sem tudok, nemhogy futni.
Akkor azt mondtam: • Nos, az Úr szólt hozzám, hogy mondjam meg neked: fuss! 

Egy pillanatig sem gondolkodott, máris megfordult és elkezdett bicegni olyan gyorsan, ahogy csak tudott. Amikor harmadszor kerülte meg a termet, Isten Szelleme rám szállt, leugrottam az emelvényről, megfogtam a kezét és körbefutottam vele.

 Mikor visszaértünk az előtérbe, többé nem sántikált; ezután normálisan ment.
Tökéletesen meggyógyult!

De ha nem tudtam volna rávenni, hogy cselekedjen és együttműködjön velem, akkor nem segíthettem volna rajta.
A hit - látjátok -, cselekvés az Isten Igéje alapján; annak a megcselekvése, amit Isten az Igében vagy a szent Szellem által mond.
Hogy bebizonyítsam, ez valóban csoda volt - bár ezt könnyedén beláthatjátok -, megemlékezem arról, hogy következő este két idősebb úr is megtért.
Ritkán látni ilyet: mind a kettőnek fehér haja volt, azt hittem ikrek, annyira hasonlítottak egymásra. Később megtudtam, hogy testvérek, az egyik 72, a másik 74 éves.
Ez a két öreg annak a férfinak a szomszédságában lakott, aki előző este meggyógyult. Észrevették, hogy kint dolgozik a kertben és azt gondolták, valahogy kikúszott oda, de néhány perc múlva látták, amint egyenes tartással feláll és körbejárja a házat.
Átszaladtak, hogy megnézzék, mi történt vele. Ő elmondta, hogyan gyógyult meg, és hogy az Úr mit cselekedett.
Mind a ketten eljöttek az Istentiszteletre, megtértek, egyikük betöltekezett Szent Szellemmel.
Látjátok, valami csodának kellett történnie, ami ezeket az embereket is meggyőzte. Hadd folytassam a történetet.

Tehát tizenkét beteg állt abban a sorban, és ahogy futni kezdtek, meggyógyultak, egyik a másik után.
Ahogyan az utolsó hölgyhöz értünk, azt kérdeztem:
• Testvérem, készen állsz?
• Ő azt mondta -, Hagin testvér, nem; nekem ez nem megy. • Persze. A többieknek sem ment, mégis megtették - feleltem erre. • Igen, de én tudom, hogy nem vagyok rá képes - ismételte.
- Én pedig nem tehetek mást, csak annyit, hogy átadom neked, amit az Úr üzent. 

A hölgy megfordult és néhány lépést tett sántikálva, amikor azt mondtam: 

• Fordulj ide, testvérnő. Te nem akartad ezt csinálni. Zokon vetted és minden erőddel ellenkeztél, ugye? 

• Igen - válaszolta. • Menj és ülj le - szóltam erre -, nem tudok rajtad segíteni. Isten nem tud segíteni azoknak, akik nem működnek együtt Vele.
Nagyon szeretném barátaim, ha megértenétek: a hit valósággá tesz; azokat a dolgokat teszi valósággá, amelyeket remélünk.ű

A hit legjobb meghatározását Jézus adta nekem egy látomásban a szolgálatomról, tizenhat évvel ezelőtt.
Azt mondta, ha hittem volna, akkor annak alapján cselekedtem volna, amit Ő mondott nekem.
Azonnal rájöttem, hogy valóban kételkedtem abban, amit mondott, mivel nem cselekedtem annak alapján.

Ezért a legjobb meghatározás ez: ha hiszel, akkor cselekszel is. És ez nemcsak arra vonatkozik, amit Jézus abban a pillanatban mondott, hanem Isten Igéjére is.
Ha hiszünk, akkor úgy cselekszünk, mint akinek megvan már az, amiben hisz. A hit valóságot (megvalósulást) ad a reménylett dolgoknak.

Mivel én szolgálatom első szakaszában nem annak alapján cselekedtem, amit Ő mondott nekem Szelleme által, ezért nem volt megalapozva a szolgálat.
Szolgálatom második részében azonban már ennek alapján cselekedtem, és a szolgálat is valóságos alapot kapott.

Az emberek meg akarnak gyógyulni, és én pontosan el tudom mondani nekik, hogyan tegyék.
Az Apostolok cselekedetei 14-ben elolvastuk, hogy Pál látta, hogy annak az embernek van hite a gyógyulásra, de az még mindig ott ült sántán, bénán.
Az igazság az, hogy minden hívőnek van hite a gyógyulásra.
Valaki azt mondta: „Ha van hitük, akkor meg is gyógyulnak.” Nem, ez tévedés, a Biblia sehol sem mondja: „Csak legyen hited és meggyógyulsz.”
De abban a pillanatban, amint cselekedni kezdesz és megküzdesz az ördöggel minden centiméter földért és kitartasz: győzöl.
Ti, akik a Szent Szellemet keresitek, jó ha tudjátok, hogy Pünkösd napjai után mindig ezt a kérdést tették fel az embereknek: „Vettétek-e?” Nem azt kérdezték, hogy Isten megadta-e?
Isten nem fogja nektek megadni a Szent Szellemet.
Ami Őt illeti, már megadott mindent. Rajtad áll, hogy elvedd; ezt neked kell megtenned.
Néhányan azt mondják: „Bárcsak ilyen egyszerű és könnyű volna, ahogy az a te beszéded alapján hangzik!”
De hát ez éppen ilyen egyszerű! Ha nem így van, akkor hazudok, de Jézus és a Biblia is, mert Ő mondja, hogy: „veszitek a Szent Szellem ajándékát.” Vajon milyen nehéz egy ajándékot elvenni?
Például, ha egy ember kérne tőlem egy jegyzetfüzetet és egy Bibliát, és én azt felém: - Oké, itt van.
De akkor ő levetné magát a székről, elkezdené verni a földet és azt kiabálná: - Ó, Hagin testvér, kérlek add ezt, add nekem! Azt gondolnád, elment az esze.

Csodálkoznál, hogy miért nem nyújtja ki a kezét és veszi át.
Kedves testvéreim, nők és férfiak!
A szellemi dolgok éppen annyira valóságosak, mint az anyagi dolgok!
Isten felajánl neked egy ajándékot -, neked nem kell leesned, a padlót verned és azt kiáltanod: „Ó, drága Istenem, te tudod, hogy akarom!”
Nem, mert így a cselekedetet hitetlenséggel párosítod. Isten azt mondta: Itt a Szent Szellem.
Ha újjászülettél, azonnal elveheted, nem kell tovább várnod, készen állsz arra, hogy vedd azt.

A hit hallásból ered, a hallás pedig Isten Igéjéből.

Hallottad az Igét. A hit az Ige alapján való cselekedet, neked kell cselekedned Isten Igéje alapján, tehát készülj fel és cselekedj MOST!